A napokban kaptam meg Cser Eszter építész újabb írását, amiben az építési bejelentési eljárás változtatásáról írja meg a véleményét.

Ő jegyezte korábban a kiviteli terv ’határai’ című írást is.

Az építész az építéshatóság felelőssége, avagy az építési bejelentési eljárás buktatói

A 192/2009 (XI.15.) Korm. Rendelet 30 § (3) bek. alapján a bejelentési eljárás esetén az építtető a bejelentéssel egyidejűleg megkezdheti az építési tevékenységet.  Az építésügyi hatóság ekkor a bejelentésben foglaltakat nyilvántartásba veszi.

Bejelentési eljárás vonatkozik például az 50 m²-nél kisebb, 2,5 m-es vagy annál kisebb építménymagasságú tároló, garázs épületekre, 2,0 m-es vagy annál kisebb támfal építésére, 30 m² vagy annál kisebb kereskedelmi és vendéglátó célú építmény építésére, 500 m³ és annál kisebb térfogatú épület bontására (6,0 m-es vagy kisebb építménymagasságú)

Ez több szempontból is aggályos, és a későbbiekben több problémát fog felvetni, mind építéshatósági szempontból, mind tervezési szempontból.

A tervezői szempontból:

A tervező egy kis tároló épület bejelentési terve esetén is bemegy az építésügyi előadóhoz és leegyezteti annak helyét, magasságát. Erről az egyeztetésről jegyzőkönyvet a legritkább esetben hajlandók felvenni, mert igazából a jogszabályok alapján a tervező tökéletesen tudhatná hova lehet és hova nem építeni.

A jogszabályok, mint tudjuk, évente, félévente változnak, a helyi rendeletek folyamatosan módosulnak, próbálják követni az országos rendeleteket, a politikai, helyi érdekeket. Tervező, Építtető, Előadó legyen a talpán, aki naprakészen követni tudja, mikor melyik van éppen érvényben, milyen aktuális szövegezéssel, és azt hogyan kell értelmezni.

Ha a beadás után, az előzetes egyeztetés ellenére kiderül, hogy arra a helyre nem lehet elhelyezni az épületet, és időközben az építtető jóhiszeműen elkezdte az építkezést, akkor ebből nagy gondok lehetnek.

Ekkor ki a felelős? …

Az előadó, aki eltévedt a jogszabályok értelmezésének és változásának sűrűjében és nem adott pontos tájékoztatást, vagy adott tájékoztatást a legjobb tudása szerint, de a főnöke máshogy gondolta, vagy leegyeztette a főnökével, de Ő időközben meggondolta magát?

Az építész, aki leegyeztette a bejelentési tervet?

Az építtető, aki elkezdte az építkezést, mivel erre a jogszabály lehetőséget adott?

Építéshatósági szempontból:

1. A beadott dokumentáció általában nem azonnal kerül az előadóhoz, hanem 1-3 nap is eltelik, mire iktatás után az előadó kezébe kerül. Ekkor már az építkezés ill. a bontás javában folyhat.
2. Ha a bejelentési kérelem hiányosan lett beadva, akkor az előadónak nincs igazán lehetősége hiánypótlást kiírni, több helyen erre találtak kiskaput, de igazán „minek” hiánypótlás, ha már épülhet az épület.
3. Ha az ingatlanon társtulajdonos is van, akinek szükség lenne a hozzájáruló nyilatkozatára, de ez ’sajnálatos módon elfelejtődött’ (magyarul nem járult hozzá, esetleg, vagy nem is tud a terv beadásról, az építési szándékról), akkor mire az előadó megírja a hiánypótlást az épületet elbonthatják, vagy esetleg már fel is építhetik egy részét.

Pl: Péntek reggel beadásra kerül, a kérelem. Egy épületet el lehet bontani 1-2 nap alatt, vagy egy tároló épület alapozását, lábazatát el lehet készíteni egy hétvége alatt. Hétfő délután ügyfélfogadási időben a társtulajdonos bejelenti az építkezés elkezdését, vagy a bontás megtörténtét. Az előadó sajnos ügyfélfogadási időben általában csak élet és balesetveszélyes esetben mehet ki, helyszínelni. Kedden kimegy az előadó és leállítja azt az építkezést, amelyet a jogszabály alapján a kérelem beadásával egyidejűleg el lehet kezdeni. folytatás